Az emelő-toló és bukó-toló teraszajtók gyártói valóban hosszú évtizedekre tervezik ezeket a rendszereket – jó minőségű profilból, precíz vasalattal, tartós görgőkkel. Mégis nagyon sok tulajdonos számol be arról, hogy 2–4 év után már nehezen jár az ajtó, erővel kell tolni, vagy eső után víz szivárog be a küszöb környékén.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknek a problémáknak a túlnyomó többsége nem a profilrendszer vagy a vasalat gyengeségéből adódik, hanem abból, hogy a beépítéskor néhány – elsőre talán apróságnak tűnő – részletre nem figyeltek eléggé. Ezek a hibák aztán idővel felnagyítódnak: a szárny megbillen, a görgők egyoldalra kopnak, vagy a víz egyszerűen megtalálja a rést.
Ha most éppen új teraszajtó beépítésén gondolkodik, vagy a meglévőnél már jelentkeznek hasonló gondok, érdemes előre átnézni a leggyakoribb kivitelezési buktatókat. Ezek ismeretében sokkal könnyebben elkerülhető, hogy később bosszankodni kelljen a szoruláson, a huzaton vagy a beázáson.
Legfontosabb tudnivalók
- A legtöbb teraszajtó probléma nem profil vagy vasalat hiba, hanem kivitelezési probléma.
- Mozgatási gondok: pontatlan fogadószerkezet, rosszul beállított vasalat, nem megfelelő teherbírású teraszajtó.
- Beázás okai: hiányos vízszigetelés a küszöbnél, hibás süllyesztés (nincs lejtés), rossz csapadékvíz-elvezetés (burkolat túl magas szintje).
- Hő- és légzárási problémák forrása: hibás hézagkitöltés (csak purhab, hiányzik a háromrétegű tömítés: belső pára-víz záró fólia, külső rugalmas tömítés).
- Megelőzés kulcsa: statikai számítás, küszöb vízszigetelési terv, beépítés utáni finombeállítás és ellenőrzés.
- Az emelő-toló teraszajtó szerkezeti elem – nem elég „beépíteni”, megfelelően kell tervezni és ellenőrizni is.
- Zsola Ablak Kft.: tapasztalt emelő-toló és bukó-toló rendszerek specialistája, helyszíni felmérés és műszaki tanácsadás Pest megyében és Budapesten.
Mozgatási problémák – Miért kezd el szorulni az ajtó?
A leggyakoribb panasz, hogy az emelő-toló teraszajtót eleinte simán lehetett mozgatni, de egy-két év után már erővel kell tolni, vagy egyáltalán nem záródik tökéletesen.
Pontatlan fogadószerkezet A sínpálya pontos vízszintezése és síkbeli beállítása alapfeltétel: már 1–2 mm eltérés is elegendő ahhoz, hogy a görgők terhelése egyenlőtlenné váljon. Amennyiben az aljzat előkészítése nem volt kellően gondos – például elmaradt a felület síkba csiszolása vagy a kiegyenlítő réteg kialakítása –, a szerkezet súlya alatt az alátámasztás idővel megsüllyedhet.
Ennek következtében a sín deformálódik, ami a szárny nehézkes működéséhez vezet. Sok kivitelező alábecsüli ezt a lépést, mert „úgyis jön a padlóburkolat” – de a burkolat alatt a sínnek már tökéletesnek kell lennie.
Rosszul beállított vasalat A gyári beállítás csak kiindulópont. A beépítés után kötelező a finomhangolás: a görgők magasságát, a záródási nyomást, a felső vezetősín hézagát milliméterre pontosan kell állítani. Ha ezt elmulasztják (gyakran sietség miatt), a szárny idővel megbillen, a görgők az egyik oldalra terhelődnek, és elkezdődik a szorulás. Télen a hőmérséklet-változás miatt a profil minimálisan „dolgozik” – a jól beállított vasalat ezt kompenzálja, a rosszul beállított viszont azonnal jelzi.
Nem megfelelő teherbírású rendszer választása Nem mindegy, hogy 200 kg vagy 400 kg teherbírású sínrendszert építenek be. Ha a tulajdonos nagy üvegfelületet, vastag háromrétegű üvegezést kér, de a kivitelező olcsóbb, kisebb teherbírású profilt használ, a szárnyak idővel megereszkednek, a görgők kopnak, és a mozgás nehézkessé válik. A statikai számítás elmaradása itt a leggyakoribb bűn – sokan csak a szélességet nézik, a súlyt nem.
Beázás a küszöbnél – Hol rontják el leggyakrabban?
A küszöbnél jelentkező beázás a második leggyakoribb panasz – különösen nagy esőzések után.
Hiányos vízszigetelés A küszöbnek nem elég, hogy a sín vízhatlan legyen – a teljes csatlakozást kell vízszigetelni. Sok helyen csak purhabbal töltik ki a hézagot, majd fugáznak, de hiányzik a külső oldali vízterelő lemez vagy a bitumenes szalag, ami elvezeti a vizet a falról. Ha a víz a sín mögé kerül, bent pang és lassan beszivárog a belső térbe.
Hibás küszöbsüllyesztés A padlóba süllyesztett küszöb esetében a süllyesztésnek enyhe lejtéssel kell rendelkeznie kifelé (kb. 1-2 %), hogy a víz ne álljon meg a sínárokban. Ha vízszintesen van beépítve, vagy fordítva lejtenek, kis tócsák alakulnak ki, amelyek széllel behajtva vagy hosszabb esőzésnél bejutnak a lakásba. Ez a hiba gyakran derül ki csak az első komolyabb zápor után.
Nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés A teraszburkolat szintje nem lehet magasabb a küszöbnél – ha mégis, a víz közvetlenül a sínhez folyik. Sok kivitelező nem készít külön vízelvezető árkot vagy lejtést a burkolat alatt, így a víz összegyűlik a küszöbnél. A megfelelő megoldás egy kis vízorros vagy egy rejtett vízelvezető csatorna a burkolat alatt, ami a terasz szélére vezeti a vizet.
Hő- és légzárási problémák
A huzat, a páralecsapódás és a gyenge hőszigetelés érzete szintén gyakori.
Hibás beépítési hézagkitöltés A nyílászáró és a fal közötti hézagot nem elég purhabbal kitölteni. A belső oldalon pára- és légzáró fólia, a külső oldalon pedig rugalmas, időjárásálló tömítés kell. Ha ezek hiányoznak, a hideg levegő bejön, a meleg kiszökik, és a hézagban kondenzálódik a pára – ez penészedést és rossz hőérzetet okoz.
Hogyan előzhetők meg ezek a hibák?
A jó hír az, hogy a felsorolt problémák 90 %-a megelőzhető – csak tudatosan kell eljárni.
Tervezés statikai számítással Mielőtt megrendelik az ajtót, kérjenek statikai igazolást a gyártótól vagy a forgalmazótól: mekkora a maximális szárnysúly, milyen teherbírású sín kell. Ez különösen nagy üvegfelületeknél kulcsfontosságú.
Részletes terv A küszöb csatlakozását, a süllyesztést, a vízterelést, a hézagkitöltést külön terven kell ábrázolni – nem elég a „majd úgyis megoldjuk” hozzáállás.
Küszöb vízszigetelési terv A küszöb körüli vízszigetelést (folyékony fólia, bitumenes szalag, lejtés, vízelvezetés) külön kell tervezni és ellenőrizni a beépítés előtt.
Beépítés utáni ellenőrzés és finombeállítás A beépítés után ne csak „kész van” legyen a mondat – kötelező a vasalat finomhangolása, a mozgás ellenőrzése, a záródási nyomás beállítása. Érdemes egy második alkalommal (pár héttel később) visszamenni és utánállítani, mert a purhab megkötése után minimálisan mozoghat a szerkezet.
Az emelő-toló teraszajtó nem egyszerű nyílászáró – szerkezeti elem, amely a ház burkolatának, hőtechnikájának és vízszigetelésének szerves része. Ha a kivitelezés során ezekre a részletekre nem figyelnek, a legdrágább prémium rendszer is problémássá válhat pár év alatt.
A Zsola Ablak Kft. évek óta ilyen nagy méretű, emelő-toló és bukó-toló rendszerekkel foglalkozik, így pontosan ismeri a buktatókat. Ha most éppen tervezés vagy csere előtt áll, egy műszaki egyeztetés velük sokat spórolhat meg hosszú távon – a helyszíni felmérés során már látni fogják, hol lehetnek a kockázatok, és hogyan kerülhetők el.
Ha szeretne konkrét megoldásokat az Ön teraszához, szívesen átnézzük együtt a lehetőségeket.